Nagyon sokan kérdezik tőlünk, és még több embernél van zűrzavar abban a kérdésben, hogy munkáltatóként milyen munkavédelmi dokumentumokkal kell rendelkezni.
Ki készítheti el ezeket a kötelező dokumentumokat?
Írásunkkal ezen a zavaros területen szeretnénk válaszokat adni mind a munkáltatónak, mind a munkavállalóknak.
A munkavédelemről szóló jogszabályok értelmében a munkáltatóknak rendelkezniük kell írott formában az alábbi dokumentumokkal:

• egyéni védőeszköz juttatási rend: tartalmazza, hogy melyik munkához milyen egyéni védőeszközt kell alkalmazni, és hogyan kapja meg ezeket a dolgozó;
• munkavédelmi oktatási tematika: munkavédelmi oktatáshoz szükséges oktatóanyag;
• munkahelyi kockázatértékelés, amelyet három évente újra el kell végezni, kivéve, ha a körülmények mást nem kívánnak meg: a munkahelyen fellelhető összes kockázat felsorolása, azok elemzése, a megelőzés és csökkentés módszerei;
• foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálatok rendje: ez a dokumentum tartalmazza az orvosi vizsgálatokkal kapcsolatos információkat és teendőket;

Elkészítésük munkavédelmi és foglalkozás egészségügyi szaktevékenység, ami azt jelenti, hogy közép- vagy felsőfokú munkavédelmi végzettséggel rendelkező szakember készítheti el, a foglalkozás egészségügyi orvosi vizsgálatok rendje dokumentumot pedig, foglalkozás egészségügyi orvos készíti el.

Tűzvédelmi dokumentumok

A másik téma a tűzvédelmi szabályzat és oktatás, amellyel a munkáltatónak foglalkoznia kell a törvények szerint, és ezek hiányában felelősségre vonható.
A tűzvédelemről szóló jogszabályok kimondják, hogy:

• a munkáltatónak rendelkeznie kell tűzvédelmi szabályzattal, amennyiben a dolgozók létszáma eléri az öt főt;
• valamint a dolgozókat évente egyszer tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni.

Az ehhez szükséges tűzvédelmi oktatási anyagot és a tűzvédelmi szabályzatot kizárólag közép- vagy felsőfokú tűzvédelmi végzettséggel rendelkező szakember készítheti el.
Ez azt jelenti, hogy nem lehet egyszerűen csak letölteni valahonnan egy mintát, vagy más módon lespórolni a szakember díját, mivel a hatóság előtt tudni kell igazolni, hogy megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakember készítette-e el a dokumentumokat.

Ezen dokumentumok megléte kötelező, sőt naprakész állapotban kell őket tartani, jogszabályváltozás, munkakörülmény, létszám változás ezeket mind a dokumentumokban is frissíteni kell, mert a hatóság az ellenőrzés pillanatában a munkahely aktuális helyzetéhez mérten fogja megnézni a dokumentumok meglétét és aktualitását.

A jó hírünk az, hogy Önnek ezekkel nem kell foglalkoznia, mert mi tudunk Önnek segíteni.

A DSEC csapata a felsorolt dokumentumok elkészítését és az oktatások megtartását vállalja átalánydíjas szolgáltatási szerződés keretében, továbbá ezek a szerződések tartalmazzák, a teljeség igénye nélkül: az időszakos munka és tűzvédelmi helyszíni szemlék lebonyolítását, tanácsadásokat az aktív és hatékony munka és tűzvédelem érdekében, folyamatos rendelkezésreállást, kapcsolattartást a hatóságokkal.

Amennyiben ügyvezetőként vagy HR ként munkavédelmi és tűzvédelmi szakember foglalkoztatására keres megoldásokat, hamar szembekerül ezzel a kérdéssel.

Fontos tudni, hogy létezik egy munkavédelmi jogszabály, amelynek értelmében szükséges a munkavédelmi szakember jelenléte egy cég életében.

Nem elegendők csak a papírok és az, hogy „az ügyvezető odafigyel mindenre”.

A 5/1993 MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról röviden a következő fontos információt tartalmazza: minden munkáltatónak a veszélyességi osztálytól és dolgozói létszámtól függően megfelelő óraszámban munkavédelmi szakember közreműködését kell igénybe vennie.

Például vegyünk egy programozó irodát, ahol dolgozik 15 fő munkavállaló, ott a jogszabályban megadott táblázat alapján a III. veszélyességi osztályról beszélünk. A 15 fő az a (b) mennyiségbe tartozik, így a jogszabály értelmében: III/b) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű személyt kell alkalmazni napi egy órára.

Természetesen hasonló jogszabály létezik a tűzvédelmi szakember alkalmazásának kritériumairól is. (9/2015 BM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló jogszabály.)

Ilyen beosztással felvenni szakembert valljuk meg elég nehéz.

De hogyan lehet ezt a követelményt mégis teljesíteni?

Itt jön képbe a folyamatos átalánydíjas szerződés, amikor egy fix havidíjjal dolgozunk, messze kevesebbért, mint egy munkavállaló foglalkoztatása.

Ezzel a típusú szerződéssel eleget tudnak tenni a cégek a törvényi követelménynek és ráadásul kapnak egy olyan munka- és tűzvédelmi partnert cégünk „személyében”, aki maximális segítséget ad abban, hogy a munkáltató magas biztonsági szintre fejleszthesse a cége munka- és tűzvédelmét.

A következő szolgáltatásokat nyújtjuk partnereink számára (a teljesség igénye nélkül):

• rendszeres időközönként munka- és tűzvédelmi szempontú helyszíni bejárások;
• a cég profiljának megfelelő munka- és tűzvédelmi dokumentumok elkészítését;
• munka- és tűzvédelmi oktatások lebonyolítását akár online felületünkön;
• jogszabálykövetést;
• szükség esetén kapcsolattartás a munka- és tűzvédelmi hatóságokkal;
• folyamatosan rendelkezésre állunk e-mailen és telefonon;
• balesetek kivizsgálásában való aktív és hatékony részvételt;

Reméljük, hogy már ebből a néhány mondatból is látszik, hogy miért is jobb az átalánydíj annál, hogy csak szimplán felkerüljenek a polcra a szükséges dokumentumok.

Ha van bármilyen kérdése vagy segítségre lenne szüksége, szívesen állunk rendelkezésére:

Telefon: +36 20/232 2223
E-mail: info@dsec.hu

Nézzük meg, pontosan ez mit jelent a gyakorlatban.

A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül képviselőt vagy képviselőket választani.

Már rögtön a legelején le is tisztáznánk egy rendszeres félreértést, ami a munkavédelmi képviselő és munkavédelmi szakember fogalmai körül szokott felmerülni.

A munkavédelmi képviselő és munkavédelmi szakember nem ugyan az a személy, mások a feladatai.

A munkavédelmi képviselőt a dolgozók egymás közül választják ki és nem feltétlenül rendelkezik ez irányú szakmai végzettséggel.

Ezzel szemben a munkavédelmi szakembert általában a munkáltató kéri fel az ez irányú szakfeladatok ellátására és ennek a személynek mindig kell rendelkeznie megfelelő szakirányú végzettséggel és megfelelő tapasztalattal.

Miért van szükség munkavédelmi képviselőre?

Egyszerűen azért, mert az erre a pozícióra választott kolléga továbbítja a munkavédelmi szakembernek (vagy ennek hiányában a munkáltatónak) a dolgozók kéréseit, észrevételeit, ötleteit a munkahely munkavédelmi biztonságának növelésének érdekében és a balesetek elkerülésének érdekében.

A munkavédelmi képviselő:

• munkaidőben beléphet a munkahelyekre és munkaterületekre,
• tájékozódhat az ottani dolgozóktól a munkakörülményekről,
• tájékoztatást kérhet a munkáltatótól minden olyan kérdésben, amely érinti az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés feltételeit,
• segíti észrevételeivel a munkavédelmi szakember munkáját.

Természetesen ezért a munkavédelmi képviselőt nem érheti semmilyen hátrány és diszkrimináció.

Az Ön cégének munkavédelmi szakemberétől megtudhatja, hogy pontosan ki lehet munkavédelmi képviselő, mi a választás menete, milyen továbbképzéseken szükséges részt vennie ennek az illetőnek.

Amennyiben az Ön cége nem rendelkezik még munkavédelmi szakemberrel, úgy keressen minket bizalommal, nagyon szívesen segítünk a munka- és tűzvédelmi feladatok ellátásában.

De mi is pontosan a munkabaleset?

Erre a kérdésre választ a munkavédelmi törvény ad nekünk.

A Munkavédelemről szóló 1993 évi XCIII. törvény 87.§ 239. pontja határozza meg:

„Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját tulajdonában álló, bérleti vagy más szerződés alapján, továbbá egyéb megállapodás alapján biztosított járművel történt.”

Az „úti” baleset vagy üzemi baleset papírügyeiben a TB ügyintéző segít eligazodni.

Ha a baleset a munkával összefüggésben történik, akkor az már munkabalesetnek számít.

Természetesen minden munkabalesetet megfelelően dokumentálni kell, még az olyan kismértékűt is, ami után gond nélkül tudjuk folytatni a munkánkat. Ezeket a munkabaleseti naplóban kell feljegyezni.

A munkáltatónak ki kell vizsgálnia a balesetek körülményeit, hogy haladéktalanul kijavíthassa azokat a tényezőket, amelyekkel elkerülhető a baleset megismétlődése. Itt van kulcsszerepe a munkavédelmi szakembernek, mert egyrészről a kivizsgálás szaktevékenység, így csak munkavédelmi szakvégzettségű ember végezheti el, másrészről a kivizsgálás után a szakember tud adni szakszerű javaslatokat, hogy milyen intézkedéssekkel lehet csökkenteni, elkerülni egy esetleges következő hasonló eset bekövetkezését. Nem utolsó sorban a munkavédelmi szakember megtartja a rendkívüli munkavédelmi oktatást a dolgozóknak és szükség esetén felülvizsgálja, kiegészíti a vállalat kockázatértékelését tekintettel a balesetre.

Abban az esetben, ha munkabalesetből kifolyólag a munkaképtelenség meghaladja a három napot azt a kivizsgáláson túl be is kell jelenteni a munkavédelmi hatóságnak egy megfelelő nyomtatványon, ezt a nyomtatványt is a munkavédelmi szakember tölti ki.

Amennyiben súlyos munkabaleset történik (csonkulás, több személy sérül, halálos baleset stb.), úgy arról a munkavédelmi hatóságot azonnal értesíteni kell, és meg kell kezdeni az ügy kivizsgálását.

Mivel a munkavédelmi hatóság felé viszonylag rövid időn belül be kell nyújtani a megfelelő dokumentumokat, ezért a balesetet a munkavállalónak azonnal jeleznie kell a munkáltatónak és a munkavédelmi szakembernek, hogy haladéktalanul megkezdhessék a szükséges kivizsgálásokat, intézkedéseket.

A munkabaleset bejelentését és kivizsgálását a munkavédelmi tőrvény írja elő.

Összefoglalva a fentieket, fontos tisztában lennünk ezeknek a különleges eseményeknek a helyes kezelésével, hogy ha mégis megtörténnének, akkor mindenki megelégedésére megfelelően tudjunk eljárni.

A munkahelyünk legfontosabb szereplői a dolgozók, munkavállalók. Minden egyes személy egy külön élet, családdal, barátokkal. Nagyon fontos, hogy vigyázzunk rájuk, mint a szemünk fényére. A törődő, gondos vezetők ezzel maximálisan egyetértenek.

Sajnos előfordulhatnak sérülések és balesetek még a leggondosabb munkahelyen is.

Ismernünk kell a törvények által előírt kötelező pontokat, mivel ezek sokat segítenek a megelőzésben és a kialakult helyzetek kezelésében is.

Sokan nem tudják azt, hogy a munkahelyeken a munkáltató köteles biztosítani az elsősegély személyi és tárgyi feltételeit. Mit is jelent ez? Az 1993. évi XCIII. törvény – a munkavédelemről 46. § előírja, hogy:

„A munkahelyen – jellegének, elhelyezkedésének, a veszélyforrásoknak, a munkavállalók létszámának, a munkavégzésből és a munkakörnyezetből származó hatások és egészségkárosító kóroki tényezők figyelembevételének, valamint a munka szervezésének megfelelően – biztosítani kell a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeit.”

Mit is jelent ez részletesen?

Ez egyrészről azt jelenti, hogy a dolgozók létszámának megfelelően rendelkeznünk kell egy munkahelyi elsősegély dobozzal (I, II, III, illetve IV-es típusút a dolgozók létszámától függően).

Ezt a dobozt mindenki számára könnyen hozzáférhető helyen kell tárolni és a helyét egy megfelelő után világító táblával meg kell jelölni (zöld alapon fehér kereszttel). A könnyű hozzáférhetőség fontos, hiszen szükség esetén egy lezárt szekrényből sokkal több idő elővarázsolni a felszerelést. Másrészről azért kell jól láthatóan megjelölni, hogy mindenki (akár még egy látogató is) könnyen megtalálja azt.

A másik teendő az, hogy a munkáltató önkéntes alapon kijelöli azokat a dolgozókat, akik ki lesznek képezve a munkahelyi elsősegélynyújtásra. (Azért zajlik ez önkéntes alapon, mert hát nem vagyunk egyformák és megeshet, hogy valaki nem találja magát alkalmasnak az esősegély nyújtásra fizikai vagy lelki okok miatt így neki nem kötelező elsősegély nyújtó személynek lennie). Ha a kijelölt személyek korábban önszorgalomból nem végeztek el egy (a cégtől független) munkahelyi elsősegélynyújtó tanfolyamot, akkor meg kell szervezni, hogy egy erre szakosodott cég vagy képzési központ kiképezze a kiválasztott személyeket a munkahelyi elsősegély alapjaira.

Érdemes több elsősegélynyújtót kijelölni, mert ha az egyetlen kiképzett személyünk éppen beteg vagy szabadságon van, akkor már nem biztosított az elsősegélynyújtás törvény által előírt személyi feltétele, és egy esetleges baleset, rosszullét vagy komolyabb életet veszélyeztető állapot esetén nem lesz jelen olyan személy, aki képes elsősegélyben részesíteni a bajbajutottat.

Ha pedig hatósági szemmel nézzük, akkor nem volt biztosítva az elsősegélynyújtás személyi feltétele, emiatt a céget meg lehet bírságolni.

Ezért mi azt javasoljuk, hogy minden munkáltató a fentiek szerint biztosítsa a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeit.