Úgy gondoltuk, a címben is szereplő témáról egy kis minisorozatot indítunk, mert nagyon sok kérdés merül fel ennek a témának a tárgyalásakor. Erről a témáról rengeteget lehet beszélni, írni így szépen fokozatosan mindenki által könnyen érthető módon próbáljuk meg összerakni a dolgot. Hogyan is kerülnek kiválasztásra, mikor kell adni és kinek kell biztosítani és ehhez hasonló érdekes kérdéseket járnánk körbe “felhasználóbarát módon”. De vágjunk is bele.
Egyéni védőeszköz célja, hogy a munkavállalót megvédje egy esetleges baleset (munkakiesés) kialakulásától. jóformán ez az utolsó védővonal a sérülés és a dolgozó között. Így már mindjárt érdek
ünké válik a viselése is igaz?
Ki határozza meg az egyéni védőeszközt? Ezt bontsuk két részre: 1. szakmai oldalról mindenképpen munkavédelmi szakember; 2. anyagi oldalról munkáltató. Na de nézzük kicsit mélyebben:
Amikor egy munkavédelmi szakember a kimegy egy munka helyszínére és felméri milyen kockázatokkal kerül szembe az adott munkavállaló akkor meg tudja határozni a védelem típusát (kollektív vagy egyéni). Amennyiben nincs más lehetőség akkor egyéni védőeszközt kell kiírni, kiadni a dolgozónak. De egy adott védőeszközön belül (pl.: védőkesztyű) több szintű védelmi képességgel rendelkező védőeszköz van. Hogy ezek közül is tudjon választani a munkavédelmi szakember akkor bekéri az adott terület mérési dokumentumait, jegyzőkönyveit egyéb leírásait stb. ezek meghatározzák a kockázat szintjét és ennek megfelelően már pontosan meghatározható a védőeszköz védelmi szintje.
De mi van akkor ha nincs ilyen dokumentum vagy eleve nem is kell mérni az adott területet. Ha nem kell mérni az adott területet akkor van a legegyszerűbb dolgunk mert olyankor nem is feltétlenül szükséges az a bizonyos egyéni védőeszköz. Viszont ha nem ismerünk a kockázat szintjéről semmit akkor a munkavédelmi szakember az adott kockázatnak megfelelő maximális védelmet nyújtó egyéni védőészközt fogja meghatározni, mindaddig amíg nincs más kézzelfogható adata.
Vigyázzunk egymásra!
Üdv: a DSEC csapata!