Ki a hibás? – 2. rész

Egyre több balesetet regisztrál a munkavédelmi hatóság. De mit is tehet az ember ha már bekövetkezett a legrosszabb és nem gondolkoztunk előre.

A munkavédelmi hatóság honlapján (ITT) folyamatos rendszerességgel statisztikákat közölnek, a hozzájuk eljutó regisztrált balesetekről.

Ha ezeket vizsgáljuk sajnos tapasztalható egy évről évre növekvő átlag. Ez nem feltétlenül jelent rosszat! Jelenti ez a növekvő statisztika azt is, hogy a munkáltatók megpróbálnak egyre komolyabban odafigyelni a munkavédelem fontosságára is és a régi megszokásból a balesetek eltusolás kezd háttérbe szorulni.

Persze az előző cikkünkben említett súlyos, halálos munkabaleset esetén a munkáltató nem tud mit eltusolni. A hatóság által közölt statisztikákban is élen jár az építkezések halálos baleseti közül a leeséssel járó balesetek.

Ki felel az építőipari dolgozók életéért? Mindannyian ismerjük az építőipari kis vállalkozások egy részének a hozzáállását, a vásárlók elvárását: Legyen olcsó, jó és ha lehet, akkor gyorsan! De ebben az esetben az olcsóság sajnos a biztonság (emberélet) rovására megy.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 40. § (2) pontosan szabályozza hogy mikor ki viseli a felelősséget:

Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra az veszélyt ne jelentsen. Az összehangolás keretében különösen az egészséget és biztonságot érintő kockázatokról és a megelőzési intézkedésekről az érintett munkavállalókat, munkavédelmi képviselőiket, és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat tájékoztatni kell. Az összehangolás megvalósításáért felelős a felek által szerződésben meghatározott munkáltató, ilyen kikötés hiányában az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, ennek hiányában, aki a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az, akinek a területén a munkavégzés folyik.

Ennek értelmében:

  1. szinten: szerződésben meghatározott munkáltató (pl.: kivitelező cég)
  2. szinten: tényleges irányítást gyakorló (pl.: építési munkákat irányító)
  3. szinten: munkahelyért a fő felelősséget viseli (pl.: építés vezető)
  4. szinten: akinek a területén a munkavégzés folyik (pl.: az épület tulajdonosa)

Ebből is látszik, hogy a jogszabály végső soron kézzel fogható embert tesz felelőssé, így a felelősségre vonás nem tud elmaradni.

Hogyan lehet ezt megelőzni vagy előre gondolkodni? Ezt egy következő részben boncolgatjuk.

Addig is vigyázzunk egymásra!
Üdv: a DSEC csapata